2. rész

2. rész

-Na ki volt az az ígéretes?-kérdezte Micheal gúnyosan
-Robert Pattinson-feleltem semleges hangsúllyal
-Hogy mi? és mégis melyik jelenetet próbáltátok?-fakadt ki
-Nem mindegy!-már bennem is felment a pumpa-Úgyis minden jelenetet le fogunk forgatni egy párszor!
Durcásan bementem a fürdőszobába és becsaptam magam után az ajtót.Micheal odajött az ajtóhoz de nem jött be, és ez így volt jó.
-Drágám bocsáss meg! nem akarok veled mindig veszekedni, de feldühít ha egy másik férfi hozzád ér, pláne ha csak miattad érdekli a szerep...
-Jó ez elég nyomós indok, de már elegem van a sok vitából-feleltem szomorúan.
-Tudom-és óvatosan benyitott és rám nézett vajon nem volt-e korai a bejövetele. Nem akartam őt megbántani hiszen ennyi idő alatt közel kerültünk egymáshoz. Igaz zavart amit a Robbal eljátszott jelenet közben éreztem, de nem tudtam elképzelni hogy elhagyjam Michealt, ő már az életem része.Belépett a fürdőbe, oda hozzám, átölelt és közelebb húzott magához. Engedtem neki hiszem már sokszor megtörtént már ez a dolog. Megcsókolt és nagyon megijedtem amikor azt éreztem hogy én ezt nem akarom. Egyfolytában Robert járt az eszemben, de hiszen ez már nevetséges! Itt van a barátom, meg akar csókolni és én nem akarom, de nemrég még egy idegen közelített felém, és akkor mégis azt szerettem volna ha Rob megcsókol. Valami nagy baj van velem!
Nem tiltakoztam, mert nem akartam neki fájdalmat okozni, de így is feltűnt neki hogy valami nincs rendben.
-Kicsim mi a baj?-kérdezte aggódva
-Semmi.-próbálkoztam
-Ettől azért jobban ismerlek-mondta és mélyen a szemembe nézett-Na mond el!
-Tényleg semmi bajom
Biztosan látta rajtam, hogy ezt most jobb nem erőltetni, mert feladta. Este mikor befeküdtem mellé elkezdett simogatni és világosan tudtomra adta hogy mit szeretne, de arra egyszerűen nem voltam képes, nem tudom miért, de undorodtam a gondolattól hogy úgy együtt legyünk.
Azt mondtam neki, hogy túl álmos vagyok és fintorogva de elfogadta.
Mikor már elaludt felkeltem és kimentem az erkélyre gondolkodni. Nem tagadhattam már magamnak hogy valami megváltozott bennem, de tényleg ezt akarom? Mert ha nem vagyok képes vele együtt lenni, akkor ezt már nem titkolhatom sokáig előtte. Végülis nem lehetek mindig túl fáradt hozzá. Igaz, már nem volt értelme tagadni, hogy ez már nem az a kapcsolat ami eddig volt, de nem akartam őt elhagyni. Belegondolva mekkora fájdalmat okozok neki, felállt a szőr a hátamon. Tényleg nem tudom mit tegyek. Három órahossza után arra jutottam hogy folytatok mindent úgy ahogy eddig, hátha helyre jönnek a dolgok.

Hétfőn elkezdődtek az előkészületek, a megbeszélések, és az első jelenetek próba felvételei.
Alig hogy odaértem, Rob már mosolyogva üdvözölt. Kellemesen érintett ez a fogadtatás, de tudtam jól mit döntöttem el nemrég.
-Szia Kristen.
-Szia Robert.
-Tudod szerettem volna megkérdezni, hogy ebédszünetben nincs-e kedved velem ebédelni valahol a közelben?
-Robert, ugye tudod hogy van barátom?
-öööö....hát erről nem tudtam, akkor bocsáss meg és az előző meghívásom tárgytalan.
-Szívesen ebédelek veled, de csak ha mint barátok megyünk el enni.
-Oké, jól hangzik.
Végül majdnem az egész csapat együtt ebédelt. Jó volt a hangulat. Én főleg Nikkivel barátkoztam össze, de ha jól láttam Ashley és Jakson elég jól kijöttek egymással. Jól mutatnak együtt, de persze nem biztos hogy lesz ebből valami. Mindez a jövő titka. Robert Kellanal haverkodott össze jobban. Mindenki talált magának egy beszélgető társat és így máris könnyebb volt.
Mikor elkezdtük a munkát mindenki ment az öltözőjébe hogy belebújjon a nekiszánt öltözékbe. Mikor elindultam visszafelé láttam hogy Robert és Kellan épp beszélget nem akartam őket megzavarni, úgyhogy csak észrevétlenül álltam ott tovább.
-Szóval találtál már valakit aki tetszik?-kérdezte Kellan Roberttől.
-Már az előtt hogy idejöttem, tudtam jól ki fog tetszeni, és erre ma ért a legnagyobb pofon. Te tudtad hogy Kristennek van pasija?
-Nem tudtam, de nagyon kivagy emiatt. Ennyire tetszik?
-Jobban mint hittem, és a mai nap után csak egyre inkább megőrülök érte.
-Hú haver...
-Hát ja, most szólj hozzá...
Úgy döntöttem ennyi elég volt és gyors belerúgtam a lábamnál lévő kavicsba jelezve hogy jövök, és úgy elsétáltam mintha nem hallottam volna semmit.
Istenem mit tettem....Nem elég hogy magamat kínzom, még Robot is.