15. rész

Sziasztok! Bocsi a két hét kimaradásért. Most a romantikus énem kerekedett felül, szal bocsi ha kicsit csöpögős. Köszönöm a kommenteket, nagyon kedvesek vagytok! Jó olvasgatást, remélem tetszeni fog:


-Nagyon helyes!-elmosolyodott, és látszott rajta hogy megnyugtatták a szavaim.-És most gyere velem!
Kíváncsian néztem rá, nem tudtam mit akar mire ő megfogta a kezem és maga után húzott, közben befogta a szemem. Amikor végre elvette a kezét a szememről elkápráztatott a látvány
-Nahát!-mondtam elbűvölve
A konyhában gyönyörű látvány fogadott. Egy gyertyafényes vacsorával várt az én félistenem, csak tudnám mivel érdemeltem én ezt ki. Az asztal minden négyzetcentiméterét rózsaszirmok borították, az asztalon csupa finomság és behűtött pezsgő. Rob aztán kitett magáért.
-Mit ünneplünk?-kérdeztem, kíváncsian
-Csak azt hogy végre hozzám tartozol. Gyere!-megfogta a kezem és elkezdett húzni az asztal felé.
Egy ilyen gyönyörű asztalhoz nem ülhetek oda így, egy kicsit rendbe kell hoznom magam.
-Oké, csak előtte had kérjek pár női percet-és ezzel a lendülettel el is indultam a fürdő felé, de Rob nem engedte el a kezem. Értetlenül fordultam vissza hozzá, vajon miért nem enged el. Ekkor az állam alá nyúlt és szelíden rám mosolygott.
-Semmi szükséged rá, gyönyörű vagy!-és gyengéd csókot lehelt az ajkamra.
-De én szeretnék, jobban érezném magam, ha egy kicsit visszavonulhatok a fürdőbe-még az előző szavaitól elpirulva néztem rá.
Égnek emelte a szemeit és elengedte a csuklóm. Én azonnal elindultam a fürdőszobába de félúton földbe gyökerezett a lábam. A hálószobába bepillantva megláttam hogy az ágy is tele van szórva rózsaszirmokkal. Elámultam.
-Ezt is nekem szántad?-kérdeztem a háló felé intve
-Mégis ki másnak szántam volna?-és újra égnek emelte a szemét de az a csibészes vigyor kiült az arcára.
Én csak álltam ott és belegondoltam mi vár ránk, már nem is volt kedvem a vacsorához.
-És kigondoltad a sorrendet is?-kérdeztem egy szintén elég kacér mosollyal
-Igen, és bármennyire nehezemre esik, de előbb együk meg a vacsorát jó, mert ki fog hűlni. Mindent elterveztem és azt akarom hogy a mai este tökéletes legyen.
Grimaszoltam egy kicsit, de aztán bólintottam. Meglátva gyászos arckifejezésem, elnevette magát:
-Ne aggódj Kris, az sem marad el!
-Rendben!-csak álltam és belefeledkeztem gyönyörű szemeibe.
-Nem a fürdőbe akartál menni? -kérdezte mosolyogva
-Ja de, tényleg.-és már szaladtam is.
Nem is volt olyan vészes az ábrázatom, de azért jót tett ez a kis készülődés. Jóval magabiztosabban léptem ki és odasétáltam az asztalhoz. Mielőtt leülhetem volna Rob odalépett és kihúzta nekem a széket, nagyon kedves volt tőle, elvoltam szokva az udvariasságtól, Mike-ba néha beleszorult de nem volt gyakori. Mosolyogva leültem és együtt elfogyasztottuk a vacsorát. A pezsgő most különösen jól esett és egy kicsit a fejembe is szállt. Nem lettem részeg, csak annyi hatása volt rám hogy egy kicsit felszabadultabb lettem. Miután elfogyasztottuk Rob nem várt sokat, felkapott a székből és a karjaiban az ágyhoz vitt. Szerettem amikor a karjában vitt, de azért aggódtam is kicsit, nem vagyok én olyan könnyű, de persze ezt valahányszor mondtam mindig csak felhorkant és ezzel le is zárta a témát. Letett az ágyra és ahogy szabad lett a keze azonnal simogatni kezdett közben pedig gyengéden csókolgatott. Egyszer csak elengedte az ajkam és én már kérni akartam hogy ne tegye, de ajka a nyakamra tévedt és innentől már nem volt okom tiltakozni. Én is és ő is szaporábban vettük a levegőt. Újabb gyönyörű éjszakát töltöttünk együtt, semmihez nem tudtam hasonlítani azt az érzést amikor karjai között ért el a gyönyör. Soha előtte nem éreztem még ilyet. Mielőtt elaludtunk volna hozzábújtam és halkan suttogva kérdeztem meg tőle:
-Rob?
-Igen?
-Miért csináltad mindezt? Nem mintha bánnám, csak eddig még nem tetted. Szeretném tudni az okát!-mondtam neki gyöngéden a hálától.
-Nos hát, aggódtam hogy Mike esetleg nagyon nyomul, és meg akartam neked mutatni hogy mennyire szeretlek.
Fölé hajoltam és gyengéden megsimogattam az arcát.
-Jaj te kis butus, anélkül is tudom-de azért értékeltem a fáradozását. Még egyszer gyengéden megcsókoltam majd visszaborítottam a fejem a vállára és a karjaiban elnyomott az álom.
Másnap reggel a reggeli mellé kértünk egy aznapi újságot is és mindketten mosolyogva nyugtáztuk, hogy a paparazzik rákaptak a csalira. Két oldalnyi cikkben írtak arról ,hogy hiába hitte mindenki hogy kihűlt a kapcsolatunk milyen jókedvűen sétálgattunk együtt. Igaz láttam Rob arcán néha az aggodalmat, de amikor rám nézett nem láthatott a szememben mást csak szerelmet és ez mindig megnyugtatta.